xoxo
Sipi
A nap lágy sugarai világították meg arcom.Így jár az aki nem húzza le a redőnyt.Nagy nehezen kimásztam az ágyamból és a gardrób felé vettem az irányt.Tegnap este mikor másfél év után végre újra itthon voltam, csak beestem az ágyba, úgy ahogy voltam.Kiválasztottam egy laza összeállítást, és bementem a fürdőbe.Gyorsan megfürödtem, fogat mostam.A hajamat copfba kötöttem és egy alap sminket raktam magamra.
Egyébként a nevem Sarah Rey.19 éves vagyok és énekesnő a foglalkozásom.Most jöttem haza egy másfél éves turnéról.Jó, csak egy évig utazgattam, de a többi időt a családommal töltöttem.Londonba élek.A családom Holmes Chapel-ben él.Jó volt ott lenni egy kicsit, de utána az utolsó állomások jöttek.Érdekes egy történet az, hogy miért kezdtem el zenélni.
Volt egy barátom.Baba korom óta ismertem.Legjobb barátok voltunk.Amikor az első barátom szakított velem, voltam 14.Az ő vállán sírtam ki magam.A kedvenc helyünkön ültünk.A parkban egy fatövében volt egy pad.Nagyon elrejtett hely volt, de mi megtaláltuk.A padba mindent véstünk, meg a fába ami a mai napig ott van.Ő ott pont a szakításom után, szerelmet vallott nekem.Megpróbáltuk egy párként.Nagyon jól megvoltunk.Teljes szívemből szeretem.Ő volt az első igazi szerelmem.Az egy éves évfordulónkon megjelent, és bejelentette, hogy elköltöznek.Mondta, hogy sajnálja és, hogy szeret, majd elment.Nem tudom szavakba önteni, hogy mit éreztem akkor.Más lehet, hogy a rosszba menekülne, de én nem.Apukám zenész így rengeteg hangszeren tudtam játszani, de senki nem hallotta csak Ő.Leültem a zongorához és elkezdtem játszani egy dallamot.Énekeltem az érzéseimet és megszületett az első dalom.Felvettem és felraktam youtubera.Rengetegen megnézték, megosztották, kommenteltek egyszóval mindenkinek tetszett.A videó feltöltése után egy hónappal felhívott egy lemezkiadó, hogy látták a videóm és szerződést ajánlottak.Én persze elfogadtam.Felvettük a dalaimat, és kiadtam őket.Azóta eltelt 4 év, de csak 2 éve vagyok úgymond "Világsztár".Rengeteg rajongóm van.Volt egy pár dalom ami lista vezető volt.Amerikában is, szóval nagy sikereknek örvendhetek.
2 éve költöztem Londonba.Vettem egy házat és egyedül élek benne, pedig 10 ember tuti elfér.
A fiúk egy érdekes téma.Voltak pasijaim, de egyikbe se voltam szerelmes, és úgy érzem, hogy az életbe én már nem is leszek az.Belé se vagyok már szerelmes, de nagyon fáj a hiánya.Nem haragszom rá, mert végül is neki köszönhetem a mostani életemet.De valamilyen szinten mégis úgy érzem, hogy ő becsapott.Nem tudom, hogy miért.Azóta volt még egy srác akinél éreztem, hogy ebből lehet szerelem is, de ő csak azért volt velem, hogy híres legyen.Nagyon fájt, de túl tettem magam.A fiúkon kívül, viszont nagyszerű az életem.Imádom.
Elindultam sétálni a parkba.Eléggé hiányzott London.Mivel híres vagyok álruha kéne, de én nem szeretem.Persze én is szoktam sapkát vagy kapucnit tenni a fejemre ha olyan van, de ha nem muszáj nem.Napszemüveg és kész.Jó rengetegen megismernek és jönnek oda képet kérni meg aláírást, de ha meglátom a rajongóim mindig mosolyognom kell, ha a legszarabb napom is van.
Annyira örülök annak, ha mosolyt tudok csalni egy másik ember arcára.
Elég sokan voltak a parkban mint ahogy lenni szokott.Sétálgattam és közbe néztem a játszó gyerekeket.Olyan aranyosak és szerencsések.Nincsenek még problémáik.
Egyszer csak egy labda pattan a lábamnak.Lehajolok és felveszem, majd egy kicsi lány közelít felém.
-Bocsánat, véletlen volt.-mondja lehajtott fejjel egy kb 5 éves kislány.
-Nincs semmi baj.Tessék.-mondtam és leguggoltam elé.-Na ne legyél szomorú, nem haragszom.Én is szeretek játszani, tudom milyen ha az ember beleéli magát.-mondom mosolyogva és a fejemre tolom a napszemüveget.A kislány felnéz.Teljesen ledöbben.Én csak mosolyogni tudok.
-Te.....te...-suttogja.
-Sarah Rey.És téged, hogy hívnak?-kérdem mosolyogva.
-Sarah....-mondja mosolyogva.-Kérhetek egy aláírást és egy képet?-kérdi félve.Én csak felnevetek.
-Persze.A név rokonomnak bármit.-mondom mosolyogva.-Kivel vagy?-kérdezem.
-A barátnőmmel és a nővérével.-mondja.
-Keressük meg őket, kellene valami papír és telefon vagy valami.-mondom és megfogom a kezét.
Elindulunk megkeresni a lányokat.Mikor meglátnak elkezdenek sikítozni és rohanni felém.
-Úr Isten!!!!!!-kiabálja egy nagyobb lány.Olyan 15 éves lehet max.-Nem hiszem el!Reyer vagyok, a legnagyobb.-mondja és ugrál.
-Lányok nyugi!-mondom nevetve.Egyre nagyobb kör gyűlik körém.Az egész park itt van vagy mi?Rohadt sokan voltak, de nem tudtam parázni.Nagyon örültem, hogy örömet szerezhetek a rajongóimnak.Mikor már kb 1 órája ott álltam, beszélgettem aláírást és képet osztogattam, megéreztem, hogy valaki figyel és a szívem hatalmasat dobbant.Felemeltem a fejem és max 10 méterre állt tőlem.Ahogy megláttam rögtön le is hajtottam a fejem.Nem akarok vele újra találkozni.Én azt lezártam.Nem kevés időmbe telt.A zöld szeme és kosza fürtjei, mindig mosolygásra kényszerített.Most már kimondom.Harry Styles-ről beszélek.Ő volt életem első és igazi szerelme.A tömeg lassan oszlani kezdett, de ők nem mozdultak.Ja, igen nem egyedül volt.Gondolom a bandával.Nem követem az életét.Így sokkal könnyebb.
Épp elindultam volna, mikor az egy csapat srác jön oda hozzám.Meg kell vallani, nagyon helyesek voltak.
-Szia, kérhetnénk aláírást és képet?-kérdi az egyik mosolyogva.
-Persze.-mondom mosolyogva.
-Annyira jó nő vagy.-mondja a másik.Én csak felnevetek.
-Nagyon köszönöm.Kedves vagy.-mondom.
-Akkor kaphatok egy arcra puszit.-mondja és az arcára mutat.Buta...
-Persze.-mondom mosolyogva.Odalépek.Közelítek az arca felé, de gyorsan megfogom.-Ismerem a trükköt, nem jött be.-mondom vigyorogva.
-Kár.-mondja.
-Köszönjük.Szia.-mondják és elmennek.
Én megfordulok, de még mindig ott van az az 5 fiú.Elindultak felém.Megálltak előttem és csak néztek.
-Segíthetek valamiben?-kérdezem felhúzott szemöldökkel.
-Kérhetünk aláírást és képet?-kérdi asszem Liam.
-Ti?Tőlem?-kérdem értetlenül.
-Igen.Nagy rajongóid vagyunk.-mondja a fekete hajú.Zayn!Igen az ő neve tuti, mert ő Perrie-vel jár és én jobba vagyok vele.
-Oooookéé.-mondom furán.Megcsináltam a dolgom.-Még valamit szeretnétek?-kérdezem mosolyogva.
-Nem.-mondják 4 egyszerre, de még mindig ugyan úgy álltak.
-Akkor esetleg elmehetnék?-kérdem röhögve.
-Nem.-mondják megint ugyan úgy.
-Jó srácok, én nekem ehhez nincs türelmem.Ha szeretnétek valamit mondjátok, mert mennék.-mondom türelmetlenül.
-Hova sietsz?-kérdi a piros gatyás.
-Miért akarod annyira tudni?-kérdem nyugodtan.
-Csak kíváncsi vagyok.-mondja és vállat von.
-Oké.Nem is ismerjük egymást, de érdekel hova megyek?
-De mi ismerünk téged.Illetve én Reyer vagyok.-mondja a szőke.
-Nagyon köszönöm, kedves vagy.-mondom és feléje mosolygok.-De.Én nem ismerlek titeket, nem vagyok rajongó.-mondom.Ők csak némán figyelnek.-Megvárjam itt a 2 hónap pihenőmet vagy mehetek?-kérdem röhögve.
-Mi ráérünk, nekünk is van 2 hónapunk.-mondja a piros gatyás.
-Jó oké.Mi a szart akartok?-kérdezem idegesen.-Fáradt vagyok, nem akarok itt álldogálni.
-Beszéljünk....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése